Amikor kortársaimmal beszélgetek, vagy könyvbemutatót tartok, megkapom, hogy a könyv címe nagyon rossz. Baj van az „öregedés” emlegetésével, és azzal is, hogy „tudni kell”. Az öregedést két okból nem szeretik: „mi nem vagyunk öregek!” vagy „miért kell emlékeztetni arra, hogy milyen rossz öregedni”. A „tudni kell” azért veri ki a
Már írtam arról, milyen fontos, hogy időskorunkban áttekintsük, értékeljük az életünket. Ez is szükséges ahhoz, hogy teljes életet tudjunk magunkénak, amikor a végéhez közeledünk. Elismerve mindent, amit tettünk, ahogy döntöttünk, amit kihagytunk, amit tanultunk és amiket elhibáztunk. Élet, visszanézve „Elégedetté tesz, hogy így alakult az életem. Gazdag volt, és sokat
Valamikor fiatal korban (15–25 évesen) belépünk a munka világába, és 60-65-70 évesen lépünk ki ebből az aktív korból. Több évtizedet töltünk tehát munkavégzéssel, ami azt jelenti, hogy mindennapjaink jobbára a munkával, és a vele kapcsolatos teendőkkel telnek. Érdekesség, hogy sok nyelvben munkával való azonosulásunkat jelzik a foglalkozást jelentő családnevek, de
Ahogy idősödünk, megváltozik, hogyan tekint ránk a társadalom, a munkahelyünk, a családunk. Szembe találkozunk az „ageizmus” jelenségével, vagyis sztereotípiákkal, előítéletekkel. Egy kalap alá vonnak minket minden öreggel, és anélkül, hogy ismernének, mindenféle – általában negatív, hátrányos – tulajdonsággal ruháznak fel. Helyünk a társadalomban Kit tekint a társadalom öregnek? Az „öregség”
Egy, Észak-Amerikában 2019-2022 között lefolytatott kutatás eredményeiről szeretnék írni, mert szerintem nagyon fontos dolgokat mutat meg, amiket minden nyugdíjasnak és nyugdíjba készülőnek ismernie kell. Mivel sok az információ, több bejegyzést fogok írni, mert érdemes mindegyiken külön-külön elgondolkodni. A kutatás „Longevity and the New Journey of Retirement” címen publikálták az eredményeket,
Az élet utolsó szakasza nem hanyatlás: Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete óta tudjuk, hogy komoly feladatot kell megoldanunk. Az éveket nem tudjuk megállítani, nem tudunk visszafordulni – mi lehet fontosabb annál, hogy mérleget készítsünk? Remélhetőleg pozitív eredménnyel: elégedettek legyünk az életünkkel és bölcsességbe sűrítsük mindazt, amit átéltünk. Mégis, miben fejlődhetünk 60 éves
A visszavonulás, nyugdíjazás kapcsán többször szó esik a szerepek megváltozásáról. Miről van szó tulajdonképpen? Társadalmi szerepek Az élet tulajdonképpen olyan, mintha egy színpadon játszanánk el történetünket. De eltérően a színdaraboktól, egyénként életünk során többféle szerepbe is belebújunk, legtöbbször egyszerre, egymással párhuzamosan. Mivel együtt élünk, együtt játszunk a színpadon, valamiféle társadalmi
Az idős Nő ünneplése Nőnap alkalmából már régebben is írtam a bennünk élő istennőkről, hogy felhívjam a figyelmet, milyen sokfélék vagyunk, milyen változatos formában élhetjük meg női sorsunkat. Jó lenne, ha legalább Nőnapon felidéznénk magunkban minden női archetípust, és meg is ünnepelnénk őket! Nem csak a sokszínűség, ami figyelmet érdemel,
Beszélgetni mindenki tud – gondoljuk. De van, akivel jobb beszélgetni, és van, akit szeretünk elkerülni. A gondjainkról való beszélgetés megkönnyebbülést hozhat, néha megoldásokra is vezet. De vajon elegendő pillanatnyilag megkönnyebbülni? Vajon saját megoldásunkat találjuk meg? A baráti beszélgetés lehet a társas támogatás egy formája – de nem professzionális segítő beszélgetés.
Sokszor írtam már arról, hogy a visszavonulás, nyugdíjba vonulás egyik vesztesége lehet a státuszunk, presztízsünk elvesztése. Ha ebben mértük a sikert. A mai társadalom nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy milyen szerepet töltünk be a munka világában: mi van a névjegyünkön. Az sikeres, aki magasra jutott, sokat keresett, anyagi javakat halmozott
