Amikor kortársaimmal beszélgetek, vagy könyvbemutatót tartok, megkapom, hogy a könyv címe nagyon rossz. Baj van az „öregedés” emlegetésével, és azzal is, hogy „tudni kell”. Az öregedést két okból nem szeretik: „mi nem vagyunk öregek!” vagy „miért kell emlékeztetni arra, hogy milyen rossz öregedni”. A „tudni kell” azért veri ki a
Már írtam arról, milyen fontos, hogy időskorunkban áttekintsük, értékeljük az életünket. Ez is szükséges ahhoz, hogy teljes életet tudjunk magunkénak, amikor a végéhez közeledünk. Elismerve mindent, amit tettünk, ahogy döntöttünk, amit kihagytunk, amit tanultunk és amiket elhibáztunk. Élet, visszanézve „Elégedetté tesz, hogy így alakult az életem. Gazdag volt, és sokat
Rengetegen kutatják a hosszú élet titkát, illetve az öregedés tényezőit, már írtam is erről. Mitől öregszünk? Mikor kezdünk öregedni? Mit tehetünk ellene? Bár én nem így tekintek az öregedésre – nem akarom lassítani vagy pláne megállítani -, az öregedés mechanizmusa érdekel, hiszen ha a „jó öregedés” célunk, jó tudni, hogyan
Az időskor – orvosbiológiai szempontból – kisebb-nagyobb testi károsodásokkal jár, amelyek közül sok maradandó, nem lehet helyreállítani. Még annak is, aki különösen óvatos, és nem érik balesetek, sérülések, egészséges életmódot él, kopnak például az ízületei, a bőre veszít a rugalmasságából, átalakul a metabolizmusa. Ahhoz hasonlóan, ahogy egy mechanikus használati tárgy
Ahogy idősödünk, megváltozik, hogyan tekint ránk a társadalom, a munkahelyünk, a családunk. Szembe találkozunk az „ageizmus” jelenségével, vagyis sztereotípiákkal, előítéletekkel. Egy kalap alá vonnak minket minden öreggel, és anélkül, hogy ismernének, mindenféle – általában negatív, hátrányos – tulajdonsággal ruháznak fel. Helyünk a társadalomban Kit tekint a társadalom öregnek? Az „öregség”
Az öregedés – egy bizonyos kor felett – mindenkit foglalkoztató probléma. Szorongunk a jövőbeni, korral járó betegségektől, a magánytól, a kiszolgáltatottságtól. Lehetne még sorolni, kinek-kinek mi a mumusa. A közfelfogás szerint az öreg ember beteg, ráncos, rosszul mozgó, nehezen tanuló, unalmas nyugger. Öregség ipar, avagy „ezüst gazdaság” De létezik egy
Amikor nyugdíjba megyünk vagy visszavonulunk, életmódunk természetesen átalakul. Ha nem figyelünk, rossz irányt is vehet: elfolynak a napok, tétlenségbe süppedünk, eltolódik az arány a passzív időtöltések, és ezzel a haszontalanság és izoláltság érzése felé. Oda kell tehát figyelnünk, hogy aktívan, szándékosan változtassunk, ami nem könnyű. Céltudatosság, elkötelezettség és kitartás kell
Az élet utolsó szakasza nem hanyatlás: Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete óta tudjuk, hogy komoly feladatot kell megoldanunk. Az éveket nem tudjuk megállítani, nem tudunk visszafordulni – mi lehet fontosabb annál, hogy mérleget készítsünk? Remélhetőleg pozitív eredménnyel: elégedettek legyünk az életünkkel és bölcsességbe sűrítsük mindazt, amit átéltünk. Mégis, miben fejlődhetünk 60 éves
A visszavonulás, nyugdíjazás kapcsán többször szó esik a szerepek megváltozásáról. Miről van szó tulajdonképpen? Társadalmi szerepek Az élet tulajdonképpen olyan, mintha egy színpadon játszanánk el történetünket. De eltérően a színdaraboktól, egyénként életünk során többféle szerepbe is belebújunk, legtöbbször egyszerre, egymással párhuzamosan. Mivel együtt élünk, együtt játszunk a színpadon, valamiféle társadalmi
Az idős Nő ünneplése Nőnap alkalmából már régebben is írtam a bennünk élő istennőkről, hogy felhívjam a figyelmet, milyen sokfélék vagyunk, milyen változatos formában élhetjük meg női sorsunkat. Jó lenne, ha legalább Nőnapon felidéznénk magunkban minden női archetípust, és meg is ünnepelnénk őket! Nem csak a sokszínűség, ami figyelmet érdemel,
