Ki vagyok én a munkám nélkül?

Valamikor fiatal korban (15–25 évesen) belépünk a munka világába, és 60-65-70 évesen lépünk ki ebből az aktív korból. Több évtizedet töltünk tehát munkavégzéssel, ami azt jelenti, hogy mindennapjaink jobbára a munkával, és a vele kapcsolatos teendőkkel telnek. Érdekesség, hogy sok nyelvben munkával való azonosulásunkat jelzik a foglalkozást jelentő családnevek, de az is, hogy amikor megismerkedünk […]
Fejlődés egy életen át

Az élet utolsó szakasza nem hanyatlás: Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete óta tudjuk, hogy komoly feladatot kell megoldanunk. Az éveket nem tudjuk megállítani, nem tudunk visszafordulni – mi lehet fontosabb annál, hogy mérleget készítsünk? Remélhetőleg pozitív eredménnyel: elégedettek legyünk az életünkkel és bölcsességbe sűrítsük mindazt, amit átéltünk. Mégis, miben fejlődhetünk 60 éves korunk után? Mit tehetünk még […]
A munka én vagyok?

Írtam már arról, hogy milyen nehéz a visszavonulás, nyugdíjba menés azoknak, akiknek a munkájuk, hivatásuk fontos tényezői az identitásuknak. Én eddig úgy gondoltam erre, mint személyes hozzáállásra, amit valaki munkájához való viszonyával, elköteleződésével alakít ki. Szereti a munkáját, és az évek során azonosul az abban betöltött szerepével – ezt teszi aztán nehézzé az erről való […]