Miért fontos felkészülni a nyugdíjas évekre?
Írok a könyvben egy nagylétszámú kutatásról, ami arra irányult, hogy milyennek látták felkészülésüket a megkérdezett nyugdíjasok. A feltett kérdések az élet négy területére vonatkoztak: egészség, család, anyagiak, célok.
Vélemények a nyugdíj utáni években
Azokat, akik körülbelül 10 évvel a nyugdíj előtt voltak, arról kérdezték, mennyire érzik magukat felkészültnek a nyugdíjra, a fent említett négy terület szempontjából. Legkevésbé az egészség terén (25%), leginkább a családdal kapcsolatban találták jónak a helyzetet (45%), de az összkép az volt, hogy a megkérdezettek nem érezték magukat eléggé felkészültnek.
Azoknak, akik a nyugdíjba vonulás utáni második évben jártak, 46%-a mondta azt, hogy nehezen találtak új célokat, 36%-uknak kihívást jelentett az időbeosztás, 27% érezte úgy, hogy kiesett a még dolgozó partnere vagy a barátainak köréből. Márpedig az értelmet adó célok és a társas kapcsolatok a legjobb védőfaktorok a hanyatlás, az időskor boldogtalansága ellen.
Ezek pontosan azok a dolgok, amikre idejekorán tudatosan fel lehet készülni, és mindezt a szakemberek szerint legkésőbb öt évvel a tervezett visszavonulás előtt érdemes elkezdeni.
Hogyan, mit csináltak az elégedettek?
Azok, akik magas életminőségről számoltak be, korábban kezdtek el megtakarítani és törődni egészségük megőrzésével, célokat tűztek ki, új elfoglaltságokat terveztek be és ezeket egyeztették is a családjukkal.
A kutatásban részt vevők 93-95%-a fontosnak tartotta az előre tervezést ezeken a területeken:
- hogyan lehet eleget megtakarítani az inaktív életszakaszra,
- mit kell tenni az egészségért,
- milyen tevékenységek fognak értelmet, megelégedettséget, örömet okozni,
- hogyan lehet megtartani, sőt, javítani a családi kapcsolatokat.
A sikeres nyugdíjasok öt szokását is azonosította a kutatás:
- Folyamatosan törődnek az egészségükkel.
- Szociális életet élnek.
- Világos céljaik vannak.
- Tudatosan menedzselik anyagi ügyeiket.
- Újra és újra hajlandók és képesek korrigálni útjukat, hogy elérjék az álmaikat.
Hogyan élnek a nyugdíjasok?
Nézzük meg, hogy függ össze a későbbi életminőség a felkészüléssel!
A nyugdíjazás utáni harmadik évtől kialakult életstílus alapján négy különböző csoportba lehetett osztani a kutatásban résztvevőket.
- „Céltudatos úttörők”: a legaktívabb, legelfoglaltabb csoport. Ők jól felkészültek a visszavonulásra, jellemző, hogy átlagosan már 34 éves koruktól félretettek. Ennek a csoportnak a tagjai voltak leginkább megelégedve egészségükkel, céljaikkal, családi kapcsolataikkal és anyagi helyzetükkel is.
- „Relaxáló tradicionálisak”: a leghagyományosabb életformát élő, főleg a pihenést választó csoport. Anyagilag jól felkészültek és elégedettek, leginkább a családi kapcsolataikkal.
- „Kihívásokkal küzdő, de reményteljesek”: ők a legnagyobb csoport, akik későn, 45 éves koruk körül kezdtek megtakarításról gondoskodni, még éppen elégedettek, de később valószínűleg anyagi nehézségekkel nézhetnek szembe. Elégedettek viszont a céljaikkal és a családi kapcsolataikkal is.
- „Sajnálatra méltón küzdők”: ők élvezik a legkevésbé a nyugdíjas éveket, mert súlyos anyagi és egészségi problémákkal küzdenek. Mind a négy vizsgált területen elégedetlenek. Többségük (59%) sok mindent megbánt az életében, 42%-uk szerint pedig úgy gondolja, hogy mostohán bánt vele az élet.
A könyvben külön fejezetet szenteltem a felkészülésnek, tanácsokkal, javaslatokkal, főleg az életmód, és a lelki egészség területén. Egyrészt, mert ehhez értek, másrészt mert az anyagi felkészüléssel sok pénzügyi szakember foglalkozik.
(Részlet hamarosan megjelenő Öregedni tudni kell című könyvemből)