Mielőtt visszavonulunk a hivatásunkból, a munkából, nemcsak pénzügyi portfoliónkról kell gondoskodni, hanem ügyelni kell „pszichológiai portfoliónk„-ra is. A nyugdíjba vonuláskor nemcsak lezáródik egy életszakasz, de kezdődik egy új is.

Az élet előző szakaszaira felkészültünk: tanultunk, együtt jártunk valakivel, akivel közös életet terveztünk, készültünk a szülői szerepre, a karrierváltásainkra. Miért ne kellene nyugdíjas létünket is lelkileg megalapozni? A visszavonulás jelentős érzelmi újrahangolódást igényel.

A visszavonulás kezelése

Ezt a váltást a pszichológusok, szociológusok is csak nem olyan régen kutatják. Egyre több évet töltünk el ebben az életszakaszban, egyáltalán nem mindegy, hogyan vágunk neki. Az, hogy hogyan kezeljük ezt a váltást, függ:

  • attól, hogy a munkának és a családnak mekkora szerepe volt az életünkben,
  • attól, hogy a munkánk mennyire volt kielégítő számunkra,
  • az időzítéstől,
  • a nyugdíjas létre vonatkozó várakozásainktól,
  • attól, hogy egész életünket mennyire alakítottuk értelmessé,
  • az egészségi állapotunktól,
  • a pénzügyi helyzetünktől.

Típusok

Többféle megközelítéssel vágnak neki a nyugdíjas az új életnek. Egy 100 fős kutatás alapján hat fő típust különböztettek meg (1):

  1. A FOLYTATÓ: marad meglévő készségei, érdeklődése mentén kialakult tevékenységeinél.
  2. A KALANDVÁGYÓ: valami teljesen újba kezd, például nagy utazásokba, vagy ismeretlen tevékenységekbe.
  3. A KERESŐ: sokfélét kipróbál, és próba-szerencse alapon fedez fel új lehetőségeket.
  4. A LAZA: élvezi az időt, ami nincs beosztva, engedi, hogy folyjon…
  5. A SZEMLÉLŐDŐ: nem aktívan, de a világ dolgait fedezi fel, újabb és újabb területeken néz körül.
  6. A VISSZAVONULÓ: visszavonul az élettől, megszakítja a kapcsolatait.

A kutatás szerint a nők és a férfiak eltérő stratégiákat használnak, és elégedettségük attól is függ, van-e, és mit csinál a házastársuk. Dolgozott-e, tovább-e dolgozik-e, vagy egyszerre maradnak otthon.

Amit a kutatás egyértelműen kimutatott: a boldog visszavonult emberek többfélét csinálnak: önkéntes munkát, testedzést, tanulást, utazást, stb.. Az a fontos, hogy megőrzik rugalmasságukat ezzel is.

A visszavonulás egy ÁTMENET, vagyis IDŐT igényel. Adjunk időt magunknak, hogy megtaláljuk az új életformát.

(1): (https://www.apa.org/research/action/retire)