
A már idézett észak-amerikai kutatás után a nyert rengeteg adatot többféleképpen feldolgozták. Az egyedi sorsok vizsgálata alapján próbáltak általános törvényszerűségeket levonni, azonos jellemzők alapján csoportokba sorolni a válaszadókat. Az egyik ilyen rendszerezési szempont volt, hogy milyen szakaszokon mennek át a nyugdíjba készülő, majd nyugdíjban lévő idősek – összesen 11 ezer válaszadó. Négy különböző időszakot találtak.
Várakozás
A nyugdíjba vonulás előtt már 10 évvel fel-fel merülnek gondolatok a visszavonulás utáni évekről. Ilyenkor még mindenkit a család, gyerekek felnevelése, elindítása, a karrier, az idős szülők támogatása foglal le, de álmodozásban, tervezgetésben, vágyak felismerésében már előrébb járunk. Nagyon sokan stresszesek, túlterheltek, esetleg kiégtek a munkájukban, ők még jobban vágynak a pihenésre, a több szabadidőre.
A tudatosabbak már lépéseket is tesznek a tervezett jövő felé: megtakarítanak, egyszerűsítik az életüket, esetleg kisebb lakásba költöznek, kevesebbet költenek. Jó esetben új tevékenységekbe kezdenek, vagy tanulnak valamit, amivel majd nyugdíjasként foglalkozni szeretnének.
A négy pillér modell alapján megkérdezték a válaszadókat, mennyire érzik magukat felkészültnek a nyugdíjas életre? Összességében sem érezték felkészüléseket elegendőnek, legkevésbé az egészség terén (25%), anyagiak terén (29%), és célok terén (32%). A családi ügyekben 45%-uk úgy gondolja, fel van készülve a változásra.
Átgondolnivalók ebben az időszakban
- Hogyan akarom megváltoztatni majd az életstílusomat? Mit akarok abbahagyni és mit megtartani? Amit meg akarok tartani, ahhoz mi szükséges (pl. anyagiak)?
- Hogyan fogom fedezni az egészségügyi költségeimet? Legyen-e egészségbiztosításom?
- Hogyan akarok boldogulni anyagilag? Van-e olyan költség, amit már most el kellene kezdeni lefaragni? Növelhetem-e valahogy a megtakarításaimat?
- Mit kell megtanulnom a nyugdíjas életről, mit kéne kipróbálom már előtte?
- Mit kell egyeztetnem a családommal a terveink, időbeosztásunk kapcsán?
Szabadság és bizonytalanság
A várva várt nyugdíjba vonulás első két éve ellentmondásos érzéseket hoz: a megkönnyebbülés, szabadságérzés mellett fel-fel bukkan a bizonytalanság a jövő miatt – mivel fognak telni a napok a rutin nélkül, hogy lehet majd megszokni az új életritmust. A válaszolók 48%-a aggódik amiatt, hogy nem tudják, hogyan fogják fedezni a hátralévő éveket, esetleg évtizedeket a rendszeres havi jövedelem nélkül. A COVID időszak sokaknak erodálta a megtakarításait, ami a célok elérését is kétségessé tette – és nehéz új célokat találni. A kapcsolatok is próbára vannak téve: a még dolgozó barátokkal nehéz programokat egyeztetni.
Átgondolnivalók ebben az időszakban
- Hogyan kezeljem az anyagiakat: eléggé megváltoztattam-e a költési szokásaimat? vannek-e olyan költségek, amikkel nem számoltam?
- Tudnék-e plusz bevételekhez jutni? Hogyan változtatná ez meg az életemet?
- Ven-e lehetőségem tovább egyszerűsíteni az életemet – és ha igen, mikor kellene ezt megtennem?
- Olyan-e a nyugdíjas lét, amilyennek vártam? Vannak olyan dolgok, amiket szeretnék kirpóbálni? Mi adhatna nekem új, motiváló célokat?
Újratervezés
A következő, körülbelül 10 év arról szól, hogy kialakul egy új életstílus, új aktivitások, élmények. A megkérdezettek többsége az a korosztály („boomerek”), akik munkás életük során sok változást éltek meg, hajlamosak kísérletezni és megkérdőjelezni a normákat, és akiknek most sokkal több lehetőségük is van, mint az előző generációknak.
Mit csinálnak, mivel töltik az idejüket?
- Több, és elmélyültebb időt töltenek a családjukkal, barátaikkal (65%)
- Egészségüket igyekeznek javítani (59%)
- Utaznak, üdülnek (43%)
- Kreatív hobbit űznek (32%)
- Alkalmanként dolgoznak (10%)
Átgondolandó kérdések ebben az időszakban
- Mit nem tettem meg, amit élveznék? Ha megtehetem, itt az ideje?
- Megteszek-e mindent az egészségemért?
- Elég időt töltök-e a családtagjaimmal? Ezen túl, szociűlisan aktív vagyok-e?
- Mit tehetnék másokért?
- Fel vagyok-e készülve arra, hogy majd gondozásra szorulhatok?
Rátekintés
Körülbelül 15 évvel a nyugdíjba vonulás után már a legtöbben megtanulták, hogyan hozhatják ki a legtöbbet életükben, reálisan, a keretek között. Tapasztaltak, rálátással rendelkeznek, talán bölcsebbé váltak. Veszteségek is érték őket, képességeik is romlanak (46%), sokan többé-kevésbé akadályozottak már a napi tevékenységeikben (70%). Ennek ellenére többnyire elégedettek, sőt, boldognak vallják magukat, reziliensebbé váltak (86%) és hálával gondolnak vissza az életükre (90%).
Átgondolandó kérdések ebben az időszakban
- Jelenlegi életformám elég jó keveréke-e a függetlenségnek, a szociális kapcsolatoknak és a számomra elérhető gondoskodásnak?
- Anyagi helyzetem megfelelő-e hosszú távon? El tudom-e kerülni, hogy a családom terhére legyek?
- Ha nekem elég, amim van, tudok-e belőle másoknak adni?
- Készítettem-e végrendeletet, átbeszéltem-e az életvégi teendőket a családommal?
- Milyen értékeket mutatok a gyerekeimnek, unokáimnak? Hogyan tudnám ezeket az értékeket, életem tanulságait dokumentálni?
- Hogyan szeretném, hogy emlékezzenek rám?
(Forrás: Dychtwald, K. (2016): New Study Reveals Four Distinct Stages of Retirement Leisure https://agewave.com/media_files/05%2013%2016%20HP_%20New%20Study%20Reveals.pdf)