Az időskor – orvosbiológiai szempontból – kisebb-nagyobb testi károsodásokkal jár, amelyek közül sok maradandó, nem lehet helyreállítani. Még annak is, aki különösen óvatos, és nem érik balesetek, sérülések, egészséges életmódot él, kopnak például az ízületei, a bőre veszít a rugalmasságából, átalakul a metabolizmusa. Ahhoz hasonlóan, ahogy egy mechanikus használati tárgy
A nyugdíjas életformára váltás nagy hatással van a családi kapcsolatokra is. Bár a párok sokszor együtt tervezgetik, hogy milyen jó lesz együtt nyugdíjasnak lenni, gyakran csalódás éri őket. Jó néhányan előre gondoskodnak pénzügyi helyzetükről, de nem gondolnak a – legtöbbször váratlan – pszichológiai hatásokra. A napi rutin változása Nem mindig
Valamikor fiatal korban (15–25 évesen) belépünk a munka világába, és 60-65-70 évesen lépünk ki ebből az aktív korból. Több évtizedet töltünk tehát munkavégzéssel, ami azt jelenti, hogy mindennapjaink jobbára a munkával, és a vele kapcsolatos teendőkkel telnek. Érdekesség, hogy sok nyelvben munkával való azonosulásunkat jelzik a foglalkozást jelentő családnevek, de
Ahogy idősödünk, megváltozik, hogyan tekint ránk a társadalom, a munkahelyünk, a családunk. Szembe találkozunk az „ageizmus” jelenségével, vagyis sztereotípiákkal, előítéletekkel. Egy kalap alá vonnak minket minden öreggel, és anélkül, hogy ismernének, mindenféle – általában negatív, hátrányos – tulajdonsággal ruháznak fel. Helyünk a társadalomban Kit tekint a társadalom öregnek? Az „öregség”
Az öregedés – egy bizonyos kor felett – mindenkit foglalkoztató probléma. Szorongunk a jövőbeni, korral járó betegségektől, a magánytól, a kiszolgáltatottságtól. Lehetne még sorolni, kinek-kinek mi a mumusa. A közfelfogás szerint az öreg ember beteg, ráncos, rosszul mozgó, nehezen tanuló, unalmas nyugger. Öregség ipar, avagy „ezüst gazdaság” De létezik egy
Amikor nyugdíjba megyünk vagy visszavonulunk, életmódunk természetesen átalakul. Ha nem figyelünk, rossz irányt is vehet: elfolynak a napok, tétlenségbe süppedünk, eltolódik az arány a passzív időtöltések, és ezzel a haszontalanság és izoláltság érzése felé. Oda kell tehát figyelnünk, hogy aktívan, szándékosan változtassunk, ami nem könnyű. Céltudatosság, elkötelezettség és kitartás kell
Miért az életmódorvostan? Azért, hogy jobban tudjak segíteni, elvégeztem az Életmód tanácsadó (LIfestyle Medicine Consultant), nemzetközileg akkreditált képzést. Fontosnak tartom, hogy kutatásokkal bizonyított, hiteles ismereteken alapuló tudást és módszereket adjak át. Ebben a képzésben arról is tanultunk, miért olyan nehéz életmódunkat megváltoztatni, és coaching eszközeimmel hogyan tudom ezt megkönnyíteni a
Bár az én küldetésem az, hogy a lelki egészség, az érzelmi egyensúly elérésében és megtartásában segítsek a klienseimnek, nem szabad elfelejteni, hogy a testünk és az elménk egészsége szorosan összefügg érzelmi jóllétünkkel. Együtt kell tehát néznünk őket, és minden területen törekedni az egészséges életmódra. Az életmódorvostan ad tudományos hátteret ehhez.
A feldolgozatlan veszteségek, elfojtott fájdalmas érzések befolyásolják jövőbeni kapcsolatainkat is. Mérgezhetik a családi légkört, új párkapcsolatunkat, de barátságaink is megszenvedhetik – újabb veszteségeket okozva. „Ne történjen meg még egyszer” Bizonyára ismerős az az érzés, hogy egy kapcsolati veszteség után szinte félünk új kapcsolatba kezdeni. Nem biztos, hogy tudatosítjuk magunkban, de
Életünk során számtalan veszteséget élünk át – ez törvényszerű, természetes. Van, amit könnyen feldolgozunk, tovább lépünk, de van, ami tartósan bennünk marad, tudat alá szorítva, vagy állandósulva, fájón a felszínen maradva. Feldolgozatlan veszteségeink pedig meghatározhatják életünket, öörmteli kapcsolatokra való képességünket. Veszteség és gyász Minden olyan történés, ami visszavonhatatlanul megváltoztatja az
