Az egészséges életmód nem csak abból áll, hogy jó – vagyis egészségünknek hasznos – szokásokat építünk be a mindennapjainkba, hanem az is hozzátartozik, hogy megszabadulunk azoktól a szokásainktól, amik ártalmasak. Miért olyan nehéz ez? Vajon miért ragaszkodunk rossz szokásainkhoz? Feldmár András szerint: „Azért ismétlünk valamit, mert még ha rettenetes is,
Nem, nem írtam el a címet. Nem más fog segíteni, hogy ne legyünk demensek. Saját magunkon kell segítenünk. Sokat olvashatunk, hallhatunk erről, de most egy olyan tényezőről akarok írni, amiről talán kevesebbet tudunk. Demencia (röviden) Azt hiszem, ez az, amitől egy bizonyos életkor után mindannyian félünk. A fizikai romlás, egy-két
A szokásaid határozzák meg testi-lelki egészségedet, és ezen keresztül az életed minőségét! Túlzásnak tűnhet, hogy a mindennapos, rutin viselkedések ennyire nagy hatásúak. Pedig igen: sok kicsi sokra megy. Ha meggondolod, a napjaidban, a heteidben sok-sok kicsi szokás van – és a végén ezekből tevődik össze életidőd nagy része. Hogyan alakulnak
Talán nem is gondolunk bele, hogyan használjuk a szavakat: sajnálat, empátia, együttérzés. Ha valaki megosztja velünk nehéz érzéseit, gyakran azt mondjuk neki: „sajnálom”. Ez nem is feltétlenül rossz reakció, ha azt értjük alatta, hogy „sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél”. Tehát nem Téged sajnállak! Azért nézzük meg, mit is jelent sajnálni
Már írtam arról, milyen fontos, hogy időskorunkban áttekintsük, értékeljük az életünket. Ez is szükséges ahhoz, hogy teljes életet tudjunk magunkénak, amikor a végéhez közeledünk. Elismerve mindent, amit tettünk, ahogy döntöttünk, amit kihagytunk, amit tanultunk és amiket elhibáztunk. Élet, visszanézve „Elégedetté tesz, hogy így alakult az életem. Gazdag volt, és sokat
Rengetegen kutatják a hosszú élet titkát, illetve az öregedés tényezőit, már írtam is erről. Mitől öregszünk? Mikor kezdünk öregedni? Mit tehetünk ellene? Bár én nem így tekintek az öregedésre – nem akarom lassítani vagy pláne megállítani -, az öregedés mechanizmusa érdekel, hiszen ha a „jó öregedés” célunk, jó tudni, hogyan
Tapasztalataim szerint alig van olyan ember, aki élete során ne bukott volna bele valamilyen életmódváltásba. Megvolt az elhatározás, nagy lendület az elején, majd közbejött ez-az, csökkent a lendület, maradtak a fogadkozások („ma nem, de holnaptól istenbizony”), és egyszer csak a felismerés: jé, abbahagytam! Nem tudom, ki hogy van vele, de
Írok a könyvben egy nagylétszámú kutatásról, ami arra irányult, hogy milyennek látták felkészülésüket a megkérdezett nyugdíjasok. A feltett kérdések az élet négy területére vonatkoztak: egészség, család, anyagiak, célok. Vélemények a nyugdíj utáni években Azokat, akik körülbelül 10 évvel a nyugdíj előtt voltak, arról kérdezték, mennyire érzik magukat felkészültnek a nyugdíjra,
Az időskor – orvosbiológiai szempontból – kisebb-nagyobb testi károsodásokkal jár, amelyek közül sok maradandó, nem lehet helyreállítani. Még annak is, aki különösen óvatos, és nem érik balesetek, sérülések, egészséges életmódot él, kopnak például az ízületei, a bőre veszít a rugalmasságából, átalakul a metabolizmusa. Ahhoz hasonlóan, ahogy egy mechanikus használati tárgy
A nyugdíjas életformára váltás nagy hatással van a családi kapcsolatokra is. Bár a párok sokszor együtt tervezgetik, hogy milyen jó lesz együtt nyugdíjasnak lenni, gyakran csalódás éri őket. Jó néhányan előre gondoskodnak pénzügyi helyzetükről, de nem gondolnak a – legtöbbször váratlan – pszichológiai hatásokra. A napi rutin változása Nem mindig
